Hírmorzsa

Tudta-e, hogy a Svédmasszázs jótékonyan hat az izomrendszerre és rendszeres masszázzsal elkerülhető, illetve megszüntethető az izmok fájdalmas merevsége és az izomcsomók, melyek az ülőmunkát végzők és sportolók körében olyannyira jellemzők?
 

Ayurvéda tanfolyamok

Az indiai Ayurvéda holisztikus tanításai az Ayurvédiában! Képzéseink: ayurvédikus babamasszázs, ayurvédikus kismama és felnőtt masszázstanfolyamok, ayurvédikus szépségápolás, ayurvédikus életmód tanfolyamok. Ayurvéda Képzések autentikus forrásból!

Részletek oktatási oldalunkon a www.ayurvedaoktatas.hu oldalon!

Online olvasók

Oldalainkat 37 vendég böngészi
A csontritkulás miatti csigolya összeroppanásról PDF Nyomtatás Email
A csigolya összeroppanás nagyon nagy mértékben jellemző osteoporosisban (csontritkulásban) szenvedő betegeknél, akik megfelelő kezelés nélkül súlyos töréseket szenvedhetnek, főként gerincoszlop tekintetében.  A csigolya összeroppanás fokozatosan alakulhat ki a csontritkulás fokától függően.
A csigolyák szerkezete lyukacsos szerkezetű lesz, nem bírják el a gerincoszlopra nehezedő terhelést. A statisztikák szerint bizonyos életkor után igen nagy a valószínűsége annak, hogy valakinek csontritkulás miatti csigolya összeroppanása lesz. 75 év felett 25%, 80 fölött pedig 50% az esélye annak, hogy legalább egy csigolya összeroppanjon. A csigolyák víztartalma 30 éves kor fölött kezd el csökkenni.
 
Amikor bekövetkezik egy csigolya összeroppanás, nagy a veszélye annak, hogy alatta és felette is kialakulhatnak repedések, újabb törések. Természetesen a csigolyarepedés milyensége meghatározza azt, hogy mennyire érintettek a kilépő idegszálak, mennyire szükségszerű a műtét. 
 
Az akut jelek csigolya összeroppanásnál:  
–        roppanás-reccsenés a törés pillanatában,
–        heves helyi nyomásérzékenység,
–        övszerű, körbesugárzó fájdalom,
–        mozgással provokálható fájdalom,
–        hirtelen alakul ki, légvételre fokozódik,
–        előrehajlás provokálja a fájdalmat.
 
A csontritkulásos csigolya összeroppanás nagyon gyakran nem kerül felismerésre. Ennek az oka az, hogy a derék vagy háttájéki fájdalmat kopásos eredetűnek tartják. Felmérések szerint csak mintegy 30%-ra derül fény és mindössze 10% kerül kórházi kezelésre.

A fenn említett tünetek mellett nagyobb bajt jelez, ha az egyik vagy mindkét alsó végtag gyengévé vagy bénává válik.  Az említett panaszok gyakran súly emelésével vagy eleséssel állnak összefüggésben csontritkulásos embereknél.
 

A betegség kezelése

Az esetek zömében nem műtéti. A teendők közül a legfontosabb a megfelelő fájdalomcsillapítás. Néhány napos fekvés hasznos lehet, de nem kötelező. Műanyag fűző (korzett) viselése hasznos lehet, de nem elengedhetetlen. Az esetek zömében néhány nap elteltével csillapodnak a beteg fájdalmai és megkezdődhet a gyógytorna, mely segít megerősíteni a gerinc körüli mély izomzatot, ami igen fontos.
 
Műtéti beavatkozásra csak ritkán van szükség. A betegek mintegy 1/3 - nál fájdalom marad vissza. Ezeknél a betegeknél megfontolandó az esetleges beavatkozás.
 
Milyen vizsgálatok mutatják ki?
 
CT, MR vizsgálat szükséges, a csontritkulás kimutatására: a csontsűrűség vizsgálatot használják: ez az úgynevezett DEXA vizsgálat ((Dual Energy X-ray Absorption)
 
Műtéti eljárási módok
 
1.      Vertebroplasztika: A törött csigolya feltöltése csontcementtel.
Rossz, vagy általános állapotú betegnél helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Lényege, hogy egy 1-2 cm-es metszésből egy fém kanülön keresztül feltöltik a csigolyát csontcementtel, mely megszilárdul és stabilizálja a beroppant részt. Hatalmas előnye, hogy szinte azonnali stabilitást és fájdalomcsillapítást eredményez.
 
2.      Nyitott feltárás az idegi elemek felszabadítása és stabilizáció fémeszközzel.
 
Konzervatív kezelés: az akut szakasz után - amikor csökken a fájdalom és elkezdhető a gyógytorna, akkor nagyon fontos a speciális mélyhátizom erősítő gerinctorna, amely megerősítheti a paravertebralis, gerincet tartó mély izmokat.
 
A szakszerű masszázs  szerepe is  igen nagy, hiszen a feszes izmokat el kell lazítani, hogy ne gyakoroljanak további összehúzó erőt, amely súlyos csontritkulásnál előidézhet újabb csigolya összeroppanást is. Speciális mély lazító fogásokkal, technikákkal, vákuumos izomlazítással jól oldhatók a gerinc melletti spasticus (feszes) izmok feszülései, és a myogelosisok (izomcsomók). Fontos törekedni a lassú, vezetett, ízületi, passzív kimozgatásokra is az akut szakasz elmúltával, hogy az ízületi mozgások ne szűküljenek be.
 
 
RocketTheme Joomla Templates