|
 Az ízületi fájdalmak kialakulásuk és a szükséges kezelés alapján két csoportra bonthatók: a gyulladásos eredetű és a kopásos, azaz degeneratív megbetegedésekre. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a váll ízületi gyulladása és az ezzel járó makacs vállfájdalom, ami azért olyan elviselhetetlen, mert általában nyilalló és hirtelen érzés, illetve azért, mert a kezét az ember minden nap nagyon sokat kell használja.
Vállfájdalom jelentkezhet akkor is, ha valakinek nyaki szakaszon van problémája, hiszen a gerinc beidegzése által ezen a területen van a karidegfonat kilépése, amely beidegzi a vállat, a kart és ha a nyakcsigolyák feszülnek, nyomás alá kerülhet a karideg fonat.
Hogyan hat a vállfájdalom a szervezetünkre, izmainkra, vállízületre, gerincre?
Amikor fáj a vállunk egy úgynevezett kompenzáló középtartásba hozzuk a kezünket azért, hogy a fájdalmat elkerüljük! Ezt a tartást fájdalom elkerülő, vagy más néven antalgiás tartásnak is hívjuk. Ilyenkor a könyök általában a törzshöz közelít, az alkart enyhén felemeli a páciens és a vállát előre ejti (mintha lógna a váll), járás, állás közben is látszik a páciensen, hogy fáj a válla éppen ezért.
Az ilyen tartás azonban rossz hatással van a gerincre, hiszen a váll enyhén előre és lefelé esik. Ha a vállfájdalom egyolali: a gerinc nemcsak előre domborodik a háti szakaszon, hanem az érintett oldal felé is reflexesen dől, tehát van egy egyoldali oldalirányú dőlése is a gerincnek a háti szakaszon. A nyakban a csigolyák feszüléssel próbálják ezt a tartást kompenzálni, ezáltal a nyakizmok feszülése is fokozódik. Kezelés nélkül pár hét alatt az egész nyak, vállöv, gerinc melletti izmok reflexesen befeszülnek. Ez azért történik, hogy a páciens a védekező mechanizmusa miatt szinte már minden vállat érő „pici mozgást” blokkoljon tudattalanul, csak hogy elkerülje a fájdalmat. Ezáltal az ízületi mozgások beszűkülései a vállízületi blokk után reflexesen tovább haladnak a nyaki-és háti gerincszakasz területére is.
A körülvevő izmok feszülése azt eredményezi, hogy bizonyos izomcsoportok nagyon gyorsan sorvadhatnak, a feszülő izmok pedig nem tudnak ellazulni. Amikor gyulladásos egy vállizület (duzzadt, meleg, vörös) meg kell várni, míg az akut gyulladás lemegy: hűtésre és nyugalomra van szükség. Ha ez az akut gyulladásos szakasz véget ért és az orvos jóváhagyja: akkor megkezdhet a vállízületet célirányos kezelése, a körülvevő spasztikus izmok lazítása, gyenge izomcsoportok erősítése, és a vállízület mobilizálása.
Nemcsak a vállat kell kezelni, hanem a fentebb említett problémák miatt a nyakat, hátat, vállövet egyaránt. Nagyon fontos a megfelelő gyógymasszázs, a mély izomcsoprtok lazítása is vákuumos kezeléssel, majd az ízületi kimozgatás, hogy a természetes vállízületi nyaki, váll-és vállövi mozgások, gerincmozgások visszajöjjenek és a maximális ízületi szabadsághoz közelítsenek.
 Ha ez nem történik meg, az ízületi mozgásbeszűkölés előidézhet egy kopásos folyamatot is, hiszen ha az ízület feszül továbbra is, akkor nincs meg a mozgásszabadság sem a rossz „súrlódási” feltételek, feszülés miatt.
Ebből következik, hogy a vállfájdalom mindenképpen kezelést igényel: hiszen az akut kezelés után (hűtés, borogatás, nyugalom) vissza kell hozni a mozgásterjedelmet, hogy az izmok ne haljanak el, az ízületi mozgások ne szűköljenek be, a feszülő izmok el tudjanak lazulni, az ízületi szabadság a normálishoz közelítsen, ne alakuljon ki ízületi kopás.
Az ízületben látható tovább eltéréseket az Ultrahang és MR vizsgálattal jól kimutathatók! A szakszerű kezelés elvégzéséhez szükség az orvosi leletek pontos ismerete és megléte.
|
Az indiai Ayurvéda holisztikus tanításai az Ayurvédiában! Képzéseink: ayurvédikus babamasszázs, ayurvédikus kismama és felnőtt masszázstanfolyamok, ayurvédikus szépségápolás, ayurvédikus életmód tanfolyamok. Ayurvéda Képzések autentikus forrásból!
